Fejes Márton kertész, paprikanemesítő munkássága

1.A nemzeti érték megnevezése: 
Fejes Márton kertész, paprikanemesítő munkássága

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: 
Agrár- és élelmiszergazdaság

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: 
Kecel

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételt nyert:
Keceli Értéktár

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása
A Kecel története és néprajza  Ételek, étkezés (Kisbán Eszter) fejezetében találunk a paprika termesztésre, étkezésben betöltött szerepére vonatkozó utalást (786.oldal) „Kiegészítők” alcím alatt. Ebből megtudjuk, hogy Kecelen jellegzetes a savanyú paprika fogyasztása. A 20. század elején hegyes fűszerpaprikát savanyítottak, majd a húszas évektől használták a bogyiszlói fajtát, valamint az édes paradicsompaprikát is.

Fejes Márton 1932. április 14-én született Kecelen. Kecel külterületén – Tüskösön - élte gyermekkorát, ahol szülei a gyenge homokból alig tudták kitermelni megélhetésüket. Továbbtanulásról nem lehetett szó, be kellett állnia édesapja mellé a földek műveléséhez. 1957-ben megnősült, felesége Minda Teréz szintén keceli születésű, 1 leánygyermekük született. Később Budapesten elvégezte a gépkocsi, nehézgépkezelői tanfolyamot, és 5 évig dömperen dolgozott az Aszfaltútépítő Vállalatnál. 

1968-ban szabadföldi, majd fóliás zöldségtermesztésbe kezdett. Vasút utcai, majd Erdő utcai nagy telkén a fóliákban cecei és bogyiszlói paprikát termelt. „A paprika hazánkban az egyetlen olyan zöldségfaj, amelynél többnyire magyar fajtákat termesztünk, a más típusú külföldi fajták néhány éves próbálkozás után eltűnnek a termesztésből.”/Mezőgazdasági üzemtan. Szántóföldi növénytermesztés és kertészet/ Nehezen jutottak hozzá a vetőmaghoz, így képesítés nélkül, de tapasztalataira támaszkodva 1976-tól kezdett kísérletezni egy „húsosabb, nagyobb, korábban érő, betegségekkel szemben ellenállóbb fajta paprika előállításával”. Ez lett a Kecel I. F1. jelű paprika. Ettől kezdve már nemcsak zöldpaprikát árult, hanem hibrid vetőmagot is. A szakma nehezen fogadta el tevékenységét, eltiltották a forgalmazástól, de szívós kitartásának köszönhetően hamarosan új hibridfaj kísérletezésébe kezdett, mely a Keceli csüngő édes fehér nevet kapta. Ekkor már nem maradt el az elismerés sem.

Az évek múltával lányával már csak magtermesztéssel foglalkoztak, ezt forgalmazták fémzárolt csomagolásban. A 2001-es minősítés után 2002-ben megjelent a Keceli húsos elnevezésű új fajta.

Halála után leánya, Vörösváczki Miklósné /Fejes Ágnes/ vette át a stafétát, ő a mai napig foglalkozik paprikamag termesztéssel, értékesítéssel.
 

Fajtanevelési tevékenysége elismerése:

Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet közleménye az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Bizottság Zöldség Szekciójának írásbeli javaslata alapján 2006. december 20.:

-  ÁLLAMI ELISMERÉS MEGHOSSZABBÍTÁSA
Bejelentő
Fejes Márton 6237 Kecel, Erdő u. 34.
Fajtafenntartó: Fejes Márton 6237 Kecel, Erdő u. 34.
Keceli 1 paprika
Keceli fehér paprika
Keceli óriás paprika
-  2011. évi Nemzeti fajtajegyzékbe felvételt nyert a „Hélia újfajta” elnevezésű paprika, mely leánya Vörösváczki Miklósné nevéhez fűződik.

Fejes Márton munkája elismeréseként 1994-ben Kecel Város Díszpolgára címet kapott. „…növelte a keceli zöldségkultúra és a város hírnevét, s nem marad ki az adományozók sorából sem…” áll a méltatásban.

Fejes Márton, kertész, paprikanemesítő munkássága eredményeként az általa nemesített paprikafajták állami elismerésben részesültek, részesülnek. Ott találjuk a helyi, megyei piacokon, a konyakertekben, kertészetekben, az emberek asztalán. Munkássága példaértékű közösségünk számára, megbecsülést érdemel településen belül és azon túl is.

6. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)
Koszta Sándor: Keceli regélő
Vörösváczki Miklósnéval történt beszélgetés